Már a fogantatás pillanatában megszállja az emberi lélek a megtermékenyített petesejtet?

Nem azt kérdeztem, kit jelképez a gazdag ember és lázár, hanem hogy a történetnek mi a mondanivalója. A menny és a pokol nem közel vannak egymáshoz, hanem ha elolvasod a történetet, látod, hogy Lázár nem a mennyben van (hogyan is lehetne Jézus még élt) hanem Ábrahám kebelén azaz ugyanúgy mint a gazdag ember, a seolban. De most nevezzük mennynek a példa kedvéért.

Ha mondjuk egy percre elfogadnád menny és pokol létezését és így olvasnád, akkor kiderülne, hogy a történet mondanivalója nem az hogy a menny és pokol olyan közel vannak egymáshoz, hogy a gazdag ember és lázár beszélgetni tud, hanem hogy 1,aki a pokolban van, szenved. 2. a pokol az a hely ahol nincs megbánás. 3. a pokol és a menny között nincs átmenet.

Nem értettél meg: én arra hoztam fel egy seregnyi példát, hogy mennyire nem a valóságról szól maga a gazdag ember és Lázár szemléltetése! Ez a SZEMLÉLTETÉS, mint történet, NEM A VALÓSÁG, és nem is az a lényege, hogyan lehetne a való világba, a teremtett világba átültetni. A történet maga csak egy szemléltetés, aminek sokkal komolyabb mondanivalója van, nem az a mondanivalója, amit logikusan és ésszerűen NEM LEHET SZÓ SZERINT ÉRTENI, mert nem a valóság. (A nagybetűket a hangsúly kedvéért emeltem ki, nem a "kiabálás" volt a célom)

Nagyon egyszerűen össze lehet foglalni a szemléltetés mondanivalóját egy mondatban:

A gazdag emberről és Lázárról szóló szemléltetéssel azt mutatja meg Jézus, milyen nagy szakadék tátong azok között, akik Isten kegyét élvezik és azok között, akik nélkülözik Isten helyeslését.

Ezt egyszerűen le lehet írni, de a mondanivaló súlya nem "egyszerű", sőt! Igen nagy a jelentősége ennek a szemléltetésnek, hiszen sajnos akkor is és ma is sokan vannak, akik nem látják meg ezt a hatalmas különbséget az Isten kegyét élvezők és a nem élvezők között. gyakran fel is cserélik ezen két csoportot egymással az átlagemberek.

"Ha mondjuk egy percre elfogadnád menny és pokol létezését és így olvasnád, akkor kiderülne, hogy a történet mondanivalója nem az hogy a menny és pokol olyan közel vannak egymáshoz, hogy a gazdag ember és lázár beszélgetni tud, hanem hogy 1,aki a pokolban van, szenved. 2. a pokol az a hely ahol nincs megbánás. 3. a pokol és a menny között nincs átmenet."

Erre az eszmefuttatásodra meg is válaszoltam itt fent, csak egye rövid félmondatodra reagálnék:

"pokol az a hely ahol nincs megbánás"

A bibliai pokol az a hely, ahonnan ki is lehet kerülni(!), hiszen az emberiség közös sírját (hádesz, seol) vagy másként a "halál intézményét" jelenti, ahová minden halandó kerül.

A pokol valódi bibliai jelentését kutasd kérlek!

Valamelyik kommentemben (szerintem az állatok lelkével kapcsolatos kérdésnél) kirészleteztem neked, hogy a pokol mely szavak fordítása, és ezeket hogyan értelmezték. Arra egy szóval sem reagáltál.

Nincs bibliai pokol mert több szót fordítanak ekként. De az örök gyötrelem, a sírás és fogcsikorgatás és a semmi akárhogy nézem, nem szinonimája egymásnak.

A gazdag emberről és lázárról szóló elemzésed nem igazán erős, érdemes a 31.versig elolvasni, aztán magadtól értelmezni.

"Nincs bibliai pokol mert több szót fordítanak ekként. De az örök gyötrelem, a sírás és fogcsikorgatás és a semmi akárhogy nézem, nem szinonimája egymásnak."

A pokol szót következetesen is lehet használni, de sok fordító nem ezt teszi.

A Webster’s Dictionary azt mondja, hogy az angol "hell" (pokol) szó azonos a héber Seol és a görög Hades szavakkal.

A német Bibliákban "Hölle" szót használják a "hell" (pokol) helyett: a portugálok az infernó, a spanyolok az infierno, a franciák pedig az Enfer szót.

A héber Seol szót a Biblia Károli Gáspár-féle fordításában 19-szer az eredeti Seol formában, 10 esetben "pokol", 2 esetben "alvilág", 26 esetben "sír", 1 esetben "hal", 5 esetben "koporsó", 2 esetben "holtak országa" változatban találjuk.

A Biblia Káldi György fordításában 63 esetben "alvilág" és 2 esetben "halál" szóval van visszaadva.

A Hádesz szót, amely tízszer fordul elő, az általában Újtestamentom néven ismert, Keresztény Görög Iratokban, Károli Gáspár 8 esetben "pokol", 2 esetben "sír" szóval fordítja (Máté 11:23; 16:18; Lukács 10:15; 16:23; Cselekedetek 2:27, 31; Jelenések 1:18; 6:8; 20:13, 14).

Miféle hely akkor a pokol vagy Hádesz? Az a tény, hogy a Károli Gáspár fordítás ezt az egyetlen héber Seol szót hat különböző szóval fordítja, azt mutatja, hogy mindezek a szavak - a pokol, alvilág, sír, koporsó, holtak országa és Jónás esetében a hal - egy és ugyanazt a dolgot jelentik. Ha a pokol az emberiség közös sírját jelenti, nem jelentheti ugyanakkor a tüzes gyötrelem helyét.

Ha az embert elvakítja egy hamis felfogásról vallott véleménye, akkor nagyon nehéz meglátni az igazságot. A végső, második halált szemléltető kifejezések csak azután váltak ilyen "félrevezetővé", miután a hitehagyott egyház bevezette a szó szerinti "tüzes pokol" gondolatát, ami egy istenkáromló és Írásellenes tan.

Mert ezek a szavak szemléltetések, nem valós tartalommal bíró kifejezések.

"És a földi paradicsom az nem szemléltetés? És a teremtés leírása nincs tele szemléltetéssel?"

Mire gondolsz? Hogy nem kell szó szerint venni azt az isteni ígéretet, amit Jehova Ádámnak adott a földi paradicsomról és az abban való örök élet lehetőségéről? Mi okunk lenne erre?

A teremtési beszámoló miben szemléltetés?

Van egy olyan vélemény, ami csupán képletesnek veszi az egészet, ők azok, akik Darwinnal vegyítik a hitüket. Ez viszont nem fér össze a bizonyított (hangsúlyozom: BIZONYÍTOTT) tudományos tényekkel, de ami még fontosabb, Isten ihletett Szavával sem!

Ha az "első ember, Ádám" csupán jelképes személy volt, mi a helyzet az ’utolsó Ádámmal’, Jézus Krisztussal?

1Kor 15:45, 47: "Így is van megírva: 'Az első ember, Ádám, élő lélekké lett.' Az utolsó Ádám életadó szellemmé lett. Az első ember a földből való, és porból alkották; a második ember az égből való."

Annak tagadása, hogy az Isten ellen vétkező Ádám valóságos személy volt, kétséget ébreszt Jézus Krisztus kilétével kapcsolatban is, és oda vezet, hogy elutasítjuk azt, ami miatt szükséges volt, hogy Jézus az életét adja az emberiségért. Ennek elvetése viszont egyben a keresztény hit megtagadását jelenti.

Mi volt Jézus álláspontja a Mózes első könyvében lévő beszámolóval kapcsolatban?

Máté 19:4, 5.

Az intelligens tervezés követői nem azt mondják, hogy Ádám jelképes személy volt - bár a történet szempontjából az is lehetett, hanem hogy Ádám abban az értelemben volt első ember, hogy teljes értékű ember lett. Tehát nem olyan mint az állatok (biológiai ember)hanem Isten őbelé külön belé lehelte az élet leheletét, míg az állatok teremtésénél ez másképp zajlott.

Ádám egyébként szellem személy volt, és a bukás következtében kapott fizikai testet, de ebbe ne menjünk most bele. Ehhez tág látókör kéne.

De amit te csinálsz az közönséges cherry picking!

"Tehát nem olyan mint az állatok (biológiai ember)hanem Isten őbelé külön belé lehelte az élet leheletét, míg az állatok teremtésénél ez másképp zajlott.

Ádám egyébként szellem személy volt, és a bukás következtében kapott fizikai testet, de ebbe ne menjünk most bele. Ehhez tág látókör kéne."

Az "élet lehelete" az 1Mózes 2:7-ben az a "szellem" (ruah), ami élővé, pontosabban: "élő lélekké" tesz. Ezért ezt a szellemet ebben az esetben "életerőnek" fordíthatjuk. Ez tart mozgásban, ez ad nekünk életet.

Az állatok teremtésénél (akik megelőzték az embert a teremtési beszámoló és az archeológiai leletek szerint is!) Isten értelemszerűen ugyanezzel a szellemmel, vagyis "életerővel" hozta az élőlényeket mozgásba. De ezt írja a Prédikátor is: "Egy szellemük van az embereknek és az állatoknak", vagyis egy "életerő" tart minket és az állatokat is életben, míg "bennünk van". Ezt a teremtéskor kaptuk meg és ezt adjuk tovább, mint az olimpiai lángot, ahogy viszik tova...

Tehát az életerő "szellem" szempontjából, nem vagyunk különbek az állatoknál. De erre nincs is szükség, hiszen ez csak az életerő szelleme. Az emberrel kapcsolatban másként is használja a Biblia a "szellem" fogalmát, ami a "szellemiséggel" és a szív indítékaival van kapcsolatban.

Tehát ez is inkább tulajdonság, mint valami "bennünk élő láthatatlan és halhatatlan valami".

Ádám személyiségéről nekem mondhatsz bármit, ha bizonyítani tudod.